2020. április 23., csütörtök

2020.04.23. csütörtök 5.b és 04.24. péntek 5.a Ének

ÍRD A FÜZETBE AMI ALÁ VAN HÚZVA! TANULNI, TUDNI MINDENT KELL!
Tankönyv 70-73. oldalon olvashatsz hozzá!
RENESZÁNSZ
reneszánsz szó újjászületést jelent, jellemzője az ókori görög-római művészeti eszmények felelevenítése és ahumanizmus (=emberközpontúság). A középkor meghatározóan vallásos szemlélete után az ember kerül a középpontba. Fontossá válik a természet és a világ felfedezése is. (1455. könyvnyomtatás – Gutenberg, 1521. a Föld első körülhajózása)
A RENESZÁNSZ ZENE középpontjában a többszólamú vokális (énekes) kompozíciók állnak. Az emberi lélegzetvétel által tagolt, egyszerű, természetes módon énekelhető dallam az ideál. A dallam kifejezi a szöveg mondanivalóját, tartalmát.
A hangszeres zenét elsősorban csak a tánc és ének aláfestéseként és szórakoztatásként szolgált. Önálló hangszeres zene csak a XVI. században alakult ki a vokális műfajok átirataiból.
A RENESZÁNSZ ZENE LEGFONTOSABB MŰFORMÁI: 
    a/ EGYHÁZIAK (latin nyelvűek és főként polifón szerkesztésűek):
Mise:   az európai zene 1350-1600-ig terjedő időszakának legjelentősebb műformája. Állandó tételei: Kyrie – Gloria – Credo – Sanctus-Benedictus - Agnus Dei.
            Motetta: többszólamú vokális műfaj vallásos szöveggel.
    b/ VILÁGIAK (anyanyelvűek és többnyire homofón szerkesztésűek):
Madrigál: (=pásztordal, olaszul) többszólamú, játékosan könnyed hangulatú kórusdarab, esetenként hangszeres kísérettel. (Gyakran felbukkanó szövegrészek pl. fallalla, diridon)
A reneszánsz  kor, a reneszánsz stílus vívmányainak összefoglalói: Lassus és Palestrina
                                               
                       LASSUS                   és                    PALESTRINA
              (Orlando di Lasso)                         (Giovanni Pierluigi da Palestrina)
                     (1532-1594)                                           (1525-1594)
A MAGYAR RENESZÁNSZ
A XV. században Mátyás király külföldi művészeket, muzsikusokat, építészeket és tudósokat hívott meg az országba, s ezzel Európa egyik legnagyobb reneszánsz kultúra központjává tette a budai udvart. Fejlett hangszeres és többszólamú zenei élet kezdődött, kitűnő énekkar működött.
A reneszánsz kor legfontosabb hangszerei: fúvósok (görbe kürtök, fuvolák); vonósok (violák, gambák); billentyűsök (csembaló, virginál, orgona); ütősök (dobok, cintányér) és a lant.
Hajdútánc, ungaresca: A hajdúk tánc közben mindkét kezükben kardot tartottak, amit összeütögettek, levegőbe ugrottak, guggolva táncoltak. Táncaikat dudaszóval kísérték és énekeltek. E táncoknak külföldön ungaresca lett a neve. A XVI. századi hangszeres zenét elsősorban magyar táncok képviselik. A fennmaradt darabokat a XVII. századi gyűjtemények (Kájoni kódex, Vietorisz kódex, Lőcsei tabulatúrás könyv, Soproni Stark-féle virginálkönyv) őrizték meg.
A reneszánsz a reformáció korszaka:
LUTHER MÁRTON 1517-ben szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, hirdetve a Szentíráshoz való visszatérést.
Két újítása: anyanyelvű szertartás bevezetése és a gyülekezet bevonása az éneklésbe.
Nézd és hallgasd meg a következő videókat erről a korszakról!
Tk 70. oldal Ungaresca- Magyar tánc
Tk.71. Apor Lázár tánca-SZOLMIZÁLD LE A DALLAMOT A KÖNYVBE, KEZDŐHANG BE VAN ÍRVA, SZÓ!
Most pedig hallgasd meg a teljes művet!