2020.04.30. csütörtök 5.a és 5.b Ének
ÍRD A FÜZETEDBE,
AMI ALÁ VAN HÚZVA A TÁBLÁZATOT IS! TANULNI, TUDNI MINDENT KELL!
BAROKK
1600-tól
az első barokk opera megszületésétől - 1750-ig
Johann Sebastian Bach haláláig tartott
A „barroco”
szó jelentése: nyakatekert, fonák, különös, szabálytalan. Társadalmi átalakulások,
a polgári fejlődés időszaka.
Az ellenreformáció korszaka, a katolikus egyház a barokk művészetet
hatalma visszaszerzésének szolgálatába állítja.
Természettudományok
fellendülése: Pascal, Newton, Galilei.
ÉPÍTÉSZET:
Hatalmas templomok freskókkal, sok aranyozással, kastélyok parkokkal. Pl. Miskolc: Mindszenti-, Minorita
templom, Keszthely: Festetics kastély.
SZOBRÁSZAT: mozgalmas
szoborcsoportok, kitekert formák.
FESTÉSZET:
sokalakos festmények, csatajelenetek, freskók. Fény-árnyék hatás.
ZENESZERZŐK:
Németország:
Bach, Händel, Telemann, Schütz.
Olaszország:
Vivaldi, Corelli, Scarlatti, Monteverdi.
Franciaország:
Couperin, Daquin, Rameau, Lully.
Anglia:
Purcell.
|
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK:
|
ZENEI JELLEMZŐK:
|
|
erőteljes díszítettség
|
trillák,
hajlítások
|
|
ellentétek hangsúlyozása
|
tempó: gyors↔lassú, ütemjelző: páros↔páratlan
dinamika: hangos↔halk:
teljes
együttes ↔ szólóhangszer, vagy
teljes
együttes ↔ kis hangszercsoport
|
|
mozgalmasság
|
gyors
tempók, a virtuozitás kultusza
|
|
monumentalitás
|
hatalmas
műformák: opera, oratórium, passió
|
|
színpadiasság igénye
|
opera
megszületése
|
A barokk zenekar: Kialakul a 4 szólamú vonószenekar (I. hegedű, II. hegedű, brácsa,
cselló-nagybőgő). Fúvós hangszerek (fuvola, oboa, fagott, trombita, kürt) csak
alkalomszerűen szerepelnek.
BAROKK MŰFAJOK:
I. ÉNEKES MŰFAJOK:
szólóénekesekre, kórusra, zenekarra komponált
darabok.
|
Egyházi
(hangversenyszerű
előadás):
ORATÓRIUM (oratorio=imaterem),
|
Világi
(vagy mitológiai témájú)
(jelmezben
játsszák el a cselekményt):
OPERA
|
|
KANTÁTA
(cantare=énekelni)
kisebb terjedelmű oratórikus darab,
ritkábban világi témájú
|
Az egyházzene fontos műfaja KORÁL, vagyis protestáns népének, amely eredete a lutheri
reformációhoz fűződik. Jellegzetessége a főként egyforma értékekből álló
ritmus. Az oratórium, passió és kantáta műfajában Bach négyszólamú kórusra írt korálfeldolgozásai
a legkiemelkedőbbek.
II. HANGSZERES MŰFAJOK:
1. PRELUDIUM
: kötetlen formájú hangszeres darab,
amely megelőzheti a fúgát.
2. FÚGA: imitációs (kánonszerű) –FUTÁS- szerkesztésű darab,
többnyire egy témára épül. A barokk szerkesztés legmagasabb rendű műfaja.
3. SZVIT: táncok sorozata szólóhangszerre vagy zenekarra
4. CONCERTO = VERSENYMŰ
a/ SZÓLÓVERSENYMŰ:
a szólóhangszer és a teljes zenekar váltakozó és együttes játékára épül,
nevét a szólóhangszerről kapja.- Vivaldi: Négy évszak (4 hegedűverseny)
b/ CONCERTO
GROSSO: kis hangszercsoport áll szemben a teljes zenekarral.
- Bach: Brandenburgi versenyek
NÉZD ÉS HALLGASD MEG ERRŐL A
KORSZAKRÓL AZ ALÁBBI VIDEÓKAT!
Az orgona:
TANKÖNYV 78.
OLDAL
Henry Purcell: olvasd el!
Pásztor, pásztor..
Vivaldi- Tk. 80. oldal!
Hallgasd és nézd meg az
alábbi videót!
Írd a
füzetbe, ami alá van húzva!
Antonio Vivaldi
(Velence 1678- Bécs 1741)
Antonio Lucio
Vivaldi olasz
zeneszerző és hegedűművész volt. Velencében
született 1678. március 4-én. Zene iránti fogékonyságát volt kitől örökölnie. Édesapja, Giovanni Battista Vivaldi kiválóan játszott hegedűn. Fia első tanára is ő lehetett. Antonio már tíz éves korában helyettesítette időnként
apját a velencei San Marco Bazilika zenekarában. Feltételezhető, hogy a zenekar
karnagya, Giovanni Legrenzi zeneelméletre tanította a fiút. A Vivaldi-család
igazi sokgyermekes olasz család volt. A szülők igyekeztek gondoskodni gyermekeik
taníttatásáról. Antonio, a San Geminiani iskola
növendéke lett, ahonnan
egyenes út vezetett a papi pálya felé. Az apja
nyomdokain járó fiú nagyon jól össze tudta egyeztetni a zenész hivatást a
papival.
1693.
szeptember 18-i tonzúráját követően az alszerpapság és a szerpapság
rendfokozatait végigjárva végül 1703. március 23-án került sor pappá szentelésére. Ugyanabban az évben az Ospedale della Pieta hegedűtanárává nevezték
ki. Hamarosan zenekara karmestereként is
bemutatkozott. Zeneszerzőként
is egyre ismertebbé vált, amihez
hozzájárult, hogy művei sorra jelentek meg nyomtatásban egy velencei, majd egy
amsterdami kiadónál. Jelentős szereplője volt a velencei zenei életnek. Operák
és más művek komponálása mellett szakított időt hangversenyezésre is. Ottone in
Villa c. operájának bemutatójára 1713-ban Vicenzában került sor. A következő
négy évben nyolc operát komponált a velenceieknek, majd szinte élete végéig
rendszeressé váltak az operabemutatók.
Első
oratóriumát 1714-ben mutatták be -Mózes a fáraó istene- címmel. Még két további
oratóriuma is ismert. Nyomtatásban jelentek meg hegedűversenyei. Vivaldi versenyművek komponálására sok időt fordított,
s közben zenepedagógusként is tevékenykedett. Műveinek bemutatói Velencében, Firenzében, Mantovában,
Rómában, Vicenzában voltak.
Velencét
1718-ban elhagyta, s Philipp von Hessen-Darmstadt őrgrófnál látta el a karnagyi
és zeneigazgatói feladatokat. Három évvel később visszatért az Ospedale della
Pietaba gordonkatanárnak. Az 1720-as években több utazást is tett. Játszott
Rómában a pápa előtt, és VI. Károly meghívásának is eleget tett. Járt Bécsben,
Drezdában, Münchenben, Amsterdamban.
Érett
zeneszerzőként komponált operát Aristide címmel, és Catone in Utica címmel, ám
ez utóbbi velencei bemutatója politikai okokból elmaradt. 1740-ben műveiből
hatalmas koncertet rendeztek a szász választófejedelem tiszteletére.
A zeneszerző ugyanabban az évben végleg elhagyta
Velencét, és Bécsbe költözött, ahol VI.
Károly támogatására számított, de a császár halála, s az azt követő osztrák
örökösödési háború következtében nem tudott koncertezni, és bevételre szert
tenni. Időközben megbetegedett. Az elszegényedett zeneszerző 1741-ben Bécsben bekövetkezett halála csak a XX. század kutatóinak köszönhetően vált ismertté.
