Kedves Gyerekek!
Az idei, 2020. évi nyári olimpiai játékot, hivatalos nevén a
XXXII. nyári olimpiai játékot a koronavírus-járvány miatt elhalasztották egy
évvel.
Március 30-án nyilvánosságra hozták, hogy a több sportot
magába foglaló nemzetközi sportesemény a világjárvány miatt 2021. július 23. és
augusztus 8. között rendezik meg Tokióban. Hivatalosan ez a 32. újkori olimpia,
mivel a sorszámozás értelmében az elmaradt olimpiai játékok is megrendezettnek
számítanak. Ténylegesen – vagyis ha az elmaradtakat nem számoljuk bele – csak a
29. lesz.
Magyarország az
olimpiai játékokon
Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett
részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem
kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig
ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte
el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre.
Valamint az 1984-es játékokon sem szerepelt: miután az Egyesült Államok és egyes
szövetségesei bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát,
Magyarország több más szocialista országgal egyetemben a Szovjetunióhoz csatlakozva
nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.
Dr. Kemény Ferenc jóvoltából
Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden:
NOB) 1894-es
megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel
később, 1895. december
19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden:
MOB) is.
A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein a
magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon
összesen 502 érmet (177 arany, 151 ezüst, 174 bronz) nyertek eddig a magyar
sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a
szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek
száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet
szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és
téli olimpiákon: aranyérem: 177, ezüstérem: 149, bronzérem: 173, összes érem:
498.
A nyári olimpiákon szerzett, a NOB által elfogadott 491
éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett
olimpiát.
Legjobb eredmény
1952 – Helsinki: 16 arany, 10 ezüst, 16 bronz, összesen 42 érem. Az
összesített ponttáblázat 3. helyén végzett Magyarország.
Hajós Alfréd - az első magyar olimpiai bajnok
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az
első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben[4][5] megrendezett
versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az
1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő
szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét,
hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos
Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.
