ÍRD
A FÜZETEDBE, AMI ALÁ VAN HÚZVA! Tanulni mindent kell!
Tk.
66-69. oldalakon, olvasd hozzá az itt leírtakhoz!
KÖZÉPKOR
(476-tól a Római
Birodalom bukásától, - zenei szempontból kb. 1450-ig számítjuk.)
Az egyház
hatalma megnövekedett, irányítva a tudományok és a művészetek, a zene
fejlődését is. Jellegzetes műfaja gregorián, amely a középkor
latin nyelvű, egyszólamú egyházi énekeinek gyűjtőneve. Elnevezését I.
(Nagy Szent) Gergely pápáról kapta (590-604, latinul Gregorius), akinek a
nevéhez fűződik a dallamkincs összegyűjtése, rendszerezése. Vallási
szertartásokhoz énekes imaszövegeket kapcsoltak. A keresztény istentisztelet
nyelve a görög helyett a latin lett, s az egyház irányító központja Róma.
A hangjegyírás
története
IX. sz. – Neumaírás: A szövegsorok
fölé írtak a dallamvonal irányát mutató jeleket, de csak az tudta olvasni őket,
aki előzőleg hallás után megtanulta.
XI. sz. – Vonalrendszeres kottaírás: Arezzoi Guido
bencés szerzetes volt a mestere. A 4 vonalas vonalrendszerben a vonalra és a
vonalközbe írt jelek már mutatták a dallam hangközeit is.
(„Kézjeleket” is használt: az ujjpercein és a tenyerén elhelyezett hangok
mutatásával irányította a szerzetesek énekét. Ut queant laxis – Szt. János-himnusz)
XIII. sz. – Hangjegyformák átalakulása: Jelölték
a hangok időtartamát. Patkószög-,
rombusz- vagy kvadrát kottaírás honosodott meg.
XIV. sz. – Ütemjelzés.
XV. sz. – A kottanyomtatás (1445)
közel egyidős a könyvnyomtatással, főbb központjai: Róma, Lyon, Antwerpen,
Nürnberg.
XVII. sz. – Mai hangjegyírás kialakulása.
A középkor világi
zenéje: trubadúrok
A középkor
világi zenéjét elsősorban a lovagi költészet képviseli. Franciaországban a XII-XIII. században született és virágzott a
trubadúrköltészet (trouver = kitalálni). A trubadúrok, akik költők és
zeneszerzők is voltak egy személyben balladákat, drámai elbeszéléseket,
szerelmi dalokat írtak. Vannak az énekmondók között nemesi származású
lovagok vagy főurak (pl. Oroszlánszívű Richárd angol király), de nincstelenek vándordiákok
is. Legjellemzőbb hangszereik: lant, fidula (hegedűféle).
A többszólamúság
kialakulása:
A zeneirodalomban
a leglátványosabb fejlődés a többszólamúság kialakulása lehetett. Valójában csak
11-12. századtól kezdve beszélhetünk többszólamúságról. A korai
többszólamúság első központja Párizs volt.
Róma egyes
kolostoraiban pedig az a szokás alakult ki, hogy a gregorián dallam mellé
kísérő szólamot kezdtek énekelni. Közben a kolostorokban és a templomokban
megjelent az orgona, amely alkalmas volt a két szólam összecsengésének
megszólaltatására. Az európai többszólamúság erről a hangszerről kapta a nevét
is, így lett orgánum
elnevezésű ez az éneklési technika, melynek jellemzője, hogy az alapdallamot
párhuzamos (kvart, kvint, oktáv), ellenmozgásos, tartott hangos, vagy
mozgalmas díszítő szólam kíséri.
A kánon az( imitáció)
legkövetkezetesebb formája: ugyanaz a dallam időbeli eltolódással szólal
meg. A Nyár kánon a középkori
világi zene egyik legszebb példája. John of Fornsete dallama, az európai
többszólamúság első írásos emléke 1240 körül keletkezett.
Nézd és hallgasd meg az alábbi videókat, erről a korszakról!
Gregorián
dallam Tk.67.oldal
Trubadúr dallam Tk.
68.oldal
A
többszólamúsághoz ismétlésként egy jól ismert dallam, kánonban is!
A következő
videón a Tk.69. oldalon lévő dallamot hallod egyszólamban és kánonban is!
